28 július, 2014

Prológus


Ismered azt az érzést,mikor nem számíthatsz senkire? Mikor azok hagynak ott a legnagyobb bajban,akikről soha nem is gondoltad volna ezt? Hogy elárulnak? Kihasználnak? Cserben hagynak? Igaz,milyen rossz érzés? Én pontosan ezt érzem nap,mint nap Mikor felkelek félek az előttem elnyúlóhosszú naptól. Ki fog megint kihasználni,majd eldobni? Hülyének néznek,mert nem vagyok az a tipikus pláza cica nagy szilikon mellekkel,akiért koslatnak a pasik. Én mindig is a természetesség híve voltam és ez nem változott az évek során. Lenéznek,mert imádom az erdőt Ha nyugalmat szeretnék,akkor az az egy hely van a világban,ahol képes vagyok önmagam lenni,nem törődve semmilyen problémával. Jennifer Shrader Lawrence vagyok,24 éves. Otthonom az erdő. Amerikában születtem,de Londonba költöztem egy álláslehetőség miatt. Sosem voltam még szerelmes....






















Sziasztok! :D
Meghoztam a prológust és remélem,hogy tetszik Hagyhattok komikat,elmondhatjátok a véleményeteket és remélem tetszeni fog a blog is. :)
Vivi.xx

2 megjegyzés:

  1. Ezt nemegészen értem, de azért teszik! :) Hajrá!

    VálaszTörlés
  2. Pedig érthető :D Ő az a lány akivel senki nem barákozik mert a mai generációnak nem akar szerves része lenni,és az erdő megnyugtatja :) ma hozom az első részt :)

    VálaszTörlés